Apák napja Sárváron

 
2016. március 6, vasárnap 21:55

Évek óta hagyomány már, hogy a sárvári Szent László Katolikus Általános Iskola diákjai március első vasárnapján – Szent József ünnepéhez kapcsolódóan – az édesapákért imádkoznak.
2016. március 6-án, a délelőtt 10 órakor kezdődő Diákmise végén a 2. a osztály tanulói kedves műsorral köszöntötték az ünneplőbe öltözött édesapáikat, nagyapáikat.
A szentmisét Orbán István kanonok celebrálta. Az Olvasmányt egy nagycsaládos édesanya, a Szentleckét egy szintén nagycsaládos édesapa olvasta fel. Az Evangélium ezen a napon a Tékozló fiú hazatéréséről szólt. A Szentbeszédében a Kanonok Úr kitért az Örvendező vasárnap fogalmára. Elmondta, hogy az örvendetes dolog az, ami a tékozló fiúval történt. Megtért, hazatért!
A disznóőrzés a mózesi törvények szerint a hitehagyást jelentette. Ám a tékozló fiú esetében, erről szó sincs. Nem a hitét dobta el, de örömét mindig Önmagán kívül kereste. A disznó az elkanászosodás jelképe is. De a fiú „magába szállt”. Az ember nem szakadhat szét a testére, lelkére. A keresztény filozófia nem ezt tanítja.
A keresztény embernek is van ideje magába szállni. Erre a legalkalmasabb idő a Nagyböjt időszaka. A világon rengetegen böjtölnek, sportolók, diétázók, a világ éhező szegényei. De számunkra a böjtölés a magunkba szállást kell, hogy jelentse. A Keresztutak, a szentmisék, a gyónások, a lelkigyakorlatok, a Szentírás olvasása, az áldozások, mind ebben segítenek. Hallgassunk Isten ösztönzésére! Az apai ház mindenki számára bővelkedik kenyérben, úgy, ahogy az Atyai ház is bővelkedik.
A tékozló fiú nehéz lépésre szánja el magát: a visszatérés, az útra kelés, az út végigjárása, s végül legnehezebb szembekerülni az atyjával, és megvallani: vétkeztem, nem vagyok méltó.
Tanuljuk meg mi is ezt, próbáljunk visszatérni a z Atyai házba. Térjünk meg, ismerjük el, ha vétkeztünk! Az irgalmas Atya mindannyiunknak megbocsát, ahogy a tékozló fiú apja tette.
A Kanonok Úr a jelen lévő édesapákhoz intézte a kérdését: „Édesapa, megesett már valamelyik családtagodon a szíved?” Ezután az ölelés fontosságáról beszélt. Tóbiás, Júdás jelenetét felidézve
hangsúlyozta, hogy a csóknál fontosabb az ölelés, mert a szív találkozik ekkor.
A szentbeszéd után a könyörgéseket is a másodikos kisdiákok olvasták, és kérték Szent József példája nyomán a Mennyei Atya áldását édesapjukra, szüleikre, családjukra.
A Szentáldozás után furulyaszóval, dalokkal, versekkel, párbeszédekkel tarkított műsorukat mutatták be, majd a templomtéren fehér szegfűvel a kezükben ölelték át édesapjukat, nagyapjukat.

IMG_9322 IMG_9324 IMG_9325 IMG_9329 IMG_9335 IMG_9337 IMG_9374 IMG_9384

Ossza meg másokkal is!

Iskolánk közelebbről

Archívum

Címkék

 
 

A weboldal további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát. további információ

A weboldal cookie-kat(sütiket) használ, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatás nyújtásában. Kattintson a Jóváhagy gombra, ha elfogadja a cookie-k használatát

Bezár